Milyen tervek kellenek?

Az álomházunk megvalósulását az alábbi tervek elkészülése előzte meg:

1.Vázlatterv: 

aki esetleg nem tudná (én sem tudtam),  a leendő épület alaprajzának , megjelenésének tervezését jelenti. 

látvány, 3D elképzelés

Felül a látványterv, ami az alsó alaprajz szerint készült. Ez már elég közel van a végleges verzióhoz, amit már építünk azóta.

Alaprajz vázlattervi szinten kidolgozva

Ez a terv arra alkalmas, hogy egy háziasszony is átlássa, milyen épület megtervezésére fog sor kerülni.

2.Egyszerű Bejelentési Dokumentáció, EBJ,

 azaz az E-naplóba feltöltött tervek, a korábbi engedélyezési terv helyett. 

Hoppá! Egy új fogalom! Az E-napló! De mi is pontosan az E-napló? Az E-naplóról külön fogok írni. Most legyen itt annyi, hogy egy elektronikus központi tárhely, ahová az építész az én meghatalmazásommal feltölti a terveket. Ezen a tárhelyen az építési hatóság, az építésfelügyelet meg tudja nézni a terveket.

Alaprajz-egyszerű bejelentéshez kidolgozva 

A bejelentési terv az a dokumentáció, amibe minden olyan információ belekerül, ami az építkezés jogszerű lebonyolításához kell, de sajnos messze nem elég ahhoz, hogy minden iparost kellő információval lásson el.

 Mégis hivatalosan kiviteli tervdokumentációnak nevezik. Ugyanakkor a tervező építészre bízzák, hogy milyen részletességű dokumentációt készít. 

Mi hallgattunk az építészünkre, és nem csak a tartószerkezeti, azaz statikai terveket készíttettük el, hanem mindenről részletes terveket kértünk.

3.Részletes Kiviteli tervek: 

az E-naplóba feltöltött tervek alapján az építkezéshez kapcsolódó szakterületek és azon belül a különböző munkafolyamatok részletes kidolgozását jelenti.

Magában foglalja többek közt az építészeti  részletterveket, a  gépészeti (fűtés, víz, és szennyvízcsatorna,), és közműterveket (gáz, már amennyiben van, továbbá a villany, víz terveket ) is.

A fenti 3 tervfajta  megrendelését  egyenként szerződésben rögzítettük. 

Részletes kiviteli terv részlete-lábazati csomópont a lemezalapról

A részletes kiviteli terv elkészítésére kötött szerződésben azonban rögzítettük, hogy a részletes kiviteli tervek készítésére csak a hitelkérelmünk (CSOK-kérelem) pozitív elbírálását követően kerüljön sor.

épületgépészeti részletes kiviteli terv- részlet-kapcsolási terv

Ez fontos volt, hiszen nem akartunk „feleslegesen” kifizetni egy tervet, ha nem kapjuk meg hozzá a tervezett összeget a banktól.

Itt érzek egy kis ellentmondást a gyakorlatban, ugyanis lehet, hogy egyszerűbben jutunk az építkezés megkezdéséhez, azaz engedélyt nem kell kérni, de részletesebb terveket kell már akkor elkészíteni, amikor az építési szándékot még a bank keresztülhúzhatja! szóval, ez nekem furcsa!

A tervezési folyamatot tovább nehezítette  hogy 2016. január 1-től TELJESEN ÚJ szabályozás LÉPETT ÉLETBE, azaz az egyszerűsitett bejelentés. Először mindenki csak tapogatott, hogy ez pontosan mit is jelent. Például először úgy jött ki a rendelet, hogy nem kell alaprajz a bejelentéshez.

Ezt követte, hogy év közben megváltoztatták az egyszerű bejelentéshez tartozó tartalmi követelményeket. 

Ismét követelmény lett az alaprajz (!), és a kiviteli terveket is megkövetelik már. 

Szóval volt egy kis keveredés, de végül sikeresen feltöltöttük a terveket az E- naplóba, így ismét kipipálhattunk egy fontos feladatot a teendő listán!

Minden alkalommal, mikor egy-egy ilyen feladatot letudtunk, nagyon boldog voltam , és úgy éreztem, nagyot haladtunk előre, de nem éreztem úgy, hogy építkezünk, pedig nagyon–nagyon szerettem volna, hogy elmondhassam, : Végre építkezünk!

Erre még kellett várni, de már nem olyan sokat!