Magamról-röviden
Szabó Andrea
Gabriella vagyok, egy vidéki kisvárosból, ahol férjemmel és három fantasztikus,
az életet felfedezni vágyó gyermekünkkel élünk egy kis lakásban.
Én közgazdász
végzettséggel adminisztratív területen dolgozom, férjem pedig
villamosmérnökként a vasút, a vonatok szerelmese. Bár mindkettőnknek van
műszaki érzéke, de az építkezéshez egyikünk sem ért.
Bátran mondhatjuk, hogy laikusok vagyunk a témában. Már csak ezért sem merült volna fel bennünk soha sem korábban az építkezés gondolata.
Mégis hogyan jutottunk idáig, hogy belevágjunk egy építkezésbe?
Ennek három komoly
oka van. Úgy hívják őket, hogy Marci, Gergő és Peti. Most 12, 10 és 7 évesek. Növekvő
gyerekeink kifogyhatatlannak tűnő energiái és korábban még időnként nálunk lakó
apósom miatt egyre kisebbnek tűnt a lakásunk. Az évek múlásával és a gyerekek
számának növekedésével először csak egy álom, majd egyre sürgetőbb vágy éledt
arra, hogy családi házunk legyen. Először csak bennem, majd sok beszélgetés
után már férjemben is.
Személy szerint 10 éve már, hogy házról álmodom.
Miután férjemben is elkezdett érlelődni a
gondolat, hogy tovább kellene lépnünk – bevallom ez nem volt könnyű folyamat 😊–
többször is elkezdtünk az elmúlt években házakat nézni. Először csak használt
ház vásárlásában gondolkodtunk, majd lassan eljutottunk a házépítés gondolatáig
is. Természetesen nálunk is - mint sokan másoknál - vágyaink megvalósulásának
útjába azok a fránya anyagiak álltak. Először is a gyerekekkel otthon töltött
idő után a „munkahelykeresés háromgyerekes anyaként” 😓rémével kellett
megküzdenem, hogy anyagilag biztonságban tudhassuk magunkat. Néhány év
gyűjtögetés, egy sajnálatos örökség és a sok sikertelen keresgélés az ingatlanpiacon meggyőzött minket arról, hogy építkeznünk kell.
A 2015 decemberében beindított
otthonteremtési kedvezmény (CSOK) lehetősége már csak plusz lendületet adott nekünk. Akkor már javában terveztük új otthonunkat.
Igen ám, de hogyan
kell építkezni?😱 És miért írok erről blogot?